Légkondícionáló

A légkondícionáló működése, története

 

A légkondícionáló, vagy klíma használata igen elterjedt mind lakossági, mind ipari területen. A légkondícionáló másik ismert elnevezése a klíma, ez a név az éghajlat szóból ered, mivel a készülék mesterségesen képes egy megadott hőmérsékletet, vagyis a használója által kívánt klímát létrehozni (a külső hőmérsékletnél melegebbet vagy hűvösebbet).

A légkondikról még a mai napig sokak fejében csak a légtér, a szoba hűtése ugrik be. Azt gondolják, hogy csak a nyári kánikulában lehet hűsölni alattuk. Jó pár éve azonban már minden klímaberendezés hőszivattyús elven működik, így a hűvös előállításán túl az egyik leghatékonyabb- fűtési lehetőséggé is vált. Az információk azonban még sokakhoz nem jutottak el erről, így hazánkban még nem terjedt el széles körben a fűtésre való használata. Pedig a légkondícionálóval való fűtéskor a rendszer kiépítése sokkal könnyebb, gyorsabb, kevesebb pénzbe kerül és kevésbé bürokratikus, mint egy gázkazán vagy konvektor beépítése a házba – nem kell terv, engedélyeztetés. Ezen kívül egy fűtésre optimalizált, megfelelő energiaosztályú klímával való fűtés jóval olcsóbb is lehet egy modern gázkazánnál, cirkónál is. Továbbá vannak olyan helyek és körülmények, ahol a gáz bevezetése például nem lehetséges vagy csak rendkívül nagy többlet költséggel.

 

 

légkondícionáló

 

Split klíma

 

A jelenleg használt légkondicionálók többsége ebbe a kategóriába tartozik. A split szó angolul azt jelenti, hogy „osztott”, ezalatt azt kell érteni, hogy a split klímák két részre, kültéri és beltéri egységre vannak felosztva, a két egységet pedig rézcsövekkel kötik össze a légkondícionáló felszerelése során. A kültéri és beltéri egységeket érdemes a lehetőségekhez képest egymáshoz minél közelebb elhelyezni, mivel akkor tud magasabb hatékonysággal működni a split klímánk. A kültéri egység (kondenzátor)  és a beltéri egység  (elpárologtató)  között lévő vízszintes és függőleges távolságot egyébként is maximalizálják.

A klíma működése egyszerűen úgy írható le, hogy a kültéri és beltéri egység, valamint az ezeket összekötő csővezeték zárt rendszert, egy hűtőkört alkot. Ebben a hűtőkörben van egy kompresszor, ami a hűtőkörbe töltött hűtőközeg térfogatát változtatja meg, így annak halmazállapotát és hőmérsékletét is. Hűtés üzemben a beltéri egység hőcserélőjébe hideg hűtőközeg érkezik, a ventilátor ezen a hőcserélőn áramoltatja keresztül a szoba levegőjét, ami ennek következtében lehűl. Mire a beltéri egységből kilép a hűtőközeg, ismét halmazállapot változás jön létre, a folyadékból gőz lesz, amely hőelvonást, felmelegedést okoz és áramlik tovább a kültéri egység hőcserélőjébe, ahol ismét lehűl, egyrészt mert itt is a hőcserélőn hűvösebb levegő áramlik át a  hűtőközegénél. Valamint a kompresszor ismét megváltoztatja a hőmérsékletét.

 

A légkondícionáló története

A légkondicionáló iránti igény igen messzire nyúlik vissza a történelemben. Az állatok testük hőmérsékletének változtatásával reagáltak a külső hőmérséklet ingadozásra.  Az ember azonban ettől tovább ment, ő nemcsak a saját testét hűtötte le, de élettere, otthona  hőfokát is igyekezett megváltoztatni. Visszarepülve az időben sok ezer évet, még egyszerűbb megoldásokat találhatunk nyilvánvalóan a technika akkori színvonala miatt is.

 

Az ősember például előnyben részesítette a kellemesebb klímájú barlangokat, árnyékos helyeket. De Egyiptomban már i. e. 5000 körül is előszeretettel használták a víz párologtatásos hűsítő módszereket.  Az ókori Rómában a vízhálózat és csatornarendszer adta lehetőségeket használták ki egyes épületek falainak lehűtésére, ezáltal az épületek  komfortosabbá tételére.

A modernkori légkondicionálás alapjait Michael Faraday fizikus és feltaláló alapozta meg 1820-ban Angliában. Rájött, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia, amikor elpárologtatják, hűteni képes. Ezen elv alapjain üzemelnek az abszorpciós elven működő hűtőkészülékek, például a hűtőszekrények, de az ilyen típusú készülékek hatásfoka nem a legoptimálisabb. Ezért ettől hatékonyabb módszer, a kompresszor használata a jellemzőbb napjainkban. Az abszorpciós készülékek azonban máig ideálisak olyan helyekre, ahol nem áll a rendelkezésünkre elektromos áram, hisz elegendő mondjuk gázpalack segítségével hőt előállítanunk. További előnye a hangtalan üzemelés. Tovább haladva az időben, Dr. John Gorrie fizikus 1824-ben olyan kompresszoros berendezést alkotott, amellyel jeget állított elő, majd ezzel a levegőt hűtötte.

A klímaberendezés őse

 

A valódi légkondícionáló megjelenése

 

Az első valódi klímákat annak idején még csak ipari céllal gyártották, mivel nagy méretűek és igen drágák voltak. Az elektromos légkondicionálás 1902-ben jelent meg. Az első elektromos modellt a The Carrier Air Conditioning Company of America készítette (Willis Carrier neve után). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek a készülékek kifejezetten veszélyesek voltak. Ekkoriban csak olyan technológiák álltak rendelkezésre, amelyeknél a hűtőközeg mérgező, robbanásveszélyes vagy fokozottan gyúlékony volt. Azóta természetesen a  klimatizáláshoz jobban használható, kevésbé veszélyes hűtőközegeket használnak már fel a gyártás során, azz ún. alacsony nyomású hűtőközegeket.

Thomas Midgley, Jr. az 1920-as években kezdte el alkalmazni  Freon néven  a már veszélytelen, klimatizálásra alkalmas gázt, mely már nem volt mérgező, sem robbanékony,  gyúlékony.  Ennek köszönhetően a mindennapokban is elterjedtek a lakossági felhasználásban a hűtőszekrények és a klímaberendezések.

 

Továbbá a lakosság mellett több iparág stabil és problémamentes  működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet biztosítása, melyek közül talán a legfontosabb az élelmiszeripar. Megfelelő klíma biztosítása nélkül szinte semmilyen alapanyag, vagy kész élelmiszer el sem juthatna a termeléstől az üzletekig, főleg nem országokat áthidalva – sok esetben a világ másik felére. Az élelmiszerek védelme, és a lehető legkevesebb kár kialakulásának érdekében a nagy vállalatok komoly tőkét invesztálnak a legmodernebb technológiával tervezett hűtőházak, vagy szállító eszközök megépítésére.

 

 

Légkondícionáló gyárban

 

 

 

A legnagyobb cégek mellett ma már a kisebb gyárak, kis létszámú munkahelyek esetén is általánossá válik a dolgozók komfortérzetének javítása is. Így a dolgozók teljesítőképessége nem romlik le jelentősen a nyári kánikulában sem.

Időközben azonban sajnos kiderült, hogy a légkondikban használt gázok bizonyos fajtái fokozottan környezetszennyezőek.

Egyes freonvegyületeket, azaz az R12 és az R22 típusút a huszadik század végére betiltották a hűtőgépekben való használatra, mert kiderült, hogy szerepe a globális felmelegedésben és az ózonréteg rombolásában jelentős. Ezt az R407C, az R32 és az R410A váltotta fel. A jelenlegi kutatások szerint ezek ártalmatlanok.

 

 

Hogy lehet eldönteni, hogy mekkora teljesítményű légkondícionáló kell egy szobába?

 

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a legfontosabb szempont a helyiség mérete, akár hűteni, akár fűteni akarunk benne. Lényeges figyelembe venni még, hogy általában hány fő szokott rendszeresen  a helységben tartózkodni, és milyen tevékenységet végeznek. Egy iroda és egy edzőterem igényei között jelentős eltérések lehetnek. Ezen felül az eredményt manipulálhatják egyéb hőterhelési tényezők, mint például, hogy milyen sok ablak van az adott szobában, mennyire süti a nap, hogy van kivitelezve a világítás, milyen vastagok a falak.

 

 

A légkondícionáló megjelenési formái:

 

  1. Mono gépek

Egy mono készülék egy beltéri egységből és egy kültériből áll.

 

  1. Multi klímák

Multi készülékek esetén egy kültéri egységhez több beltéri egységet csatlakoztatnak.  De hátrányuk a mono split klímákhoz képest a magasabb ár, továbbá, hogy meghibásodás esetén a teljes rendszer leáll. De van olyan eset, hogy csak a magasabb árú multi klímát lehet elhelyezni, például nincs több hely a kültéri egységeknek.

 

 

Multi klíma szett

 

 

 

Legismertebb és legelterjedtebb légkondícionáló típusok:

  • Oldalfali split klíma
  • Mobil klíma
  • Parapet, Konzol klíma
  • Légcsatornázható klíma
  • Kazettás légkondícionáló

 

légkondícionáló típusai

 

 

 

Ha valaki légkondícionáló vásárlására szánja el magát, két nagyon fontos szempontot mindenképpen számításba kell vennie, mégpedig a készülék energiafogyasztásának besorolását, valamint a környezetre és egészségre gyakorolt hatását. Ebben segítenek a modern klímaberendezésekbe beépített különleges szűrőberendezések, melyekkel hatékonyan tudjuk  kiszűrni tartózkodási helyünkről a vírusokat, polleneket, vagy az allergén anyagokat.

 

Továbbá egyes gyártók plasma légtisztító rendszere tovább tökéletesítette a klíma szűrők
sterilizáló hatását. Amikor a levegő áthalad a szűrő egyes fokozatain, a rendszer
még hatásosabban szűri ki a finom háztartási port, penészt, a különféle szagokat,
élelmiszer illatot, cigarettafüstöt. Mindemellett lebontja a baktériumok sejtfalát
és tökéletesen elpusztítja azokat, ezáltal hatékonyan sterilizál. És a fejlődés nem áll meg, a klímaberendezések tervezői időről-időre új hasznos funkciót tesznek bele a legújabb fejlesztésű légkondícionálókba.

 

 

 

Légkondícionáló szűrő

 

 

 

Tudnivalók a légkondícionálókról

 

Klíma vásárlás előtti hasznos infók